Dunakanyar 70.3
2010.11.14. 22:24
A feszült várakozás és izgalom miatt sajnos ezen megmérettetés előtti éjszaka sem az alvással telt:(Kora hajnali kelés után ráérősen bepakoltam minden kelléket a kocsiba,majd irány az uszoda.Jóval nyitás előtt már ott tébláboltam,össze is futottam egy ismerőssel,aki már teljesítette az Ironmant.Jót beszélgettünk,innentől már elrepült az idő,végre 7 óra lett,beengedtek minket és már csúsztam is bele a hideg vízbe,hogy nekikezdjek.Utólag azt kell,hogy mondjam már az első csapásnál eldőlt az esemény.Az az érzés ami átjárt ott és akkor az most a beszámoló írása közben is libabőrössé tett.Vakmerő elszántság és lüktető izgalom keveredve az emelt pillanatok utánozhatatlan atmoszférájával,hát az valami leírhatatlan löketet ad.
Korábban még sosem csináltam ilyet,mindhárom triatlonos számot folyamatosan egymás után,úszás alatt folyamatosan azon agyaltam hogyan fogom a biciklit és a futást végrehajtani.Mindeközben határozottan élveztem a vizet,jó tempóban húztam a vizet,eltökélten haladtam.Sajnos mindig belekeveredek a számolgatásba 40 hossz környékén,most is így történt.Onnantól már időre úsztam,kerek 1 óránál jöttem ki a vízből,ezalatt az idő alatt biztos,hogy megvolt a 2 kilométer.Az első rész inkább felfrissített,mintsem lefárasztott.Sietős átöltözés után előszedtem a bicajt a kocsiból,mindent összeraktam és nekiindultam tekerni.Kora reggeli csípós és friss volt az idő de már sütött a nap és én még mindig nagy lendülettel,mosolyogva nyomattam az első kiliket.Több részen is szinte közvetlenül a vízparton fut a bicikli út,a párába burkolózott Dunakanyar hegyei és a folyó fantasztikus látványt nyújtott.Meg is állapítottam magamban többször is,hogy ez a sport a fittség nagyszerű érzése mellé még ezernyi más élményt is ad.Kb. óránként nyomtam egy csokités nagyot húztam olyankor a kulacsból is.Szépen fogytak a kilométerek,a lábaimban sem éreztem fáradtságot.Félútig :)
Visszafelé egyre többször feltámadt a szél,persze szemből,így szomorúan állapítottam meg,hogy a 24 km/h-ás átlag csökkenni kezd:(.Bár időtervem nem volt,de azért szerettem volna 8 órán belül célba érni,ehhez mindenképpen kellett a 4 órás bringás részidő.Ahhoz,hogy ezt tartani tudjam egyre inkább izmosabban kezdtem tekerni,annak ellenére,hogy tudtam magamban,nem éri meg lefárasztani a combokat idő előtt,mert futáson majd meg lehet ennek a böjtje.
Annak rendje és módja szerint merültek is szépen a tartalékok,mire visszaértem a váci uszodához,sokkal kevesebb erőt éreztem a lábaimban ahhoz képest,ahogy előre terveztem :).Lényeg,hogy végül sikerült a 90 kili 4 órán belül(3 óra 57 perc),ami újra életben tartotta az önbizalmamat.Ott már várt két munkatársam akikkel előzetesen lebeszéltem,hogy kísérnek majd a futás alatt.Egyikőjük Pumi,akivel a maratonon részt vettem,ő lett a biciklis kísérő,másik karakter Zsolti,akivel néha futottam már együtt nyáron.Zsolti is izgult,mivel ő még nem futott korábban félmaratoni távot sosem,nem kicsit tartott tőle:).
Újabb átöltözés,logisztika és rövid nyújtás után megkezdtem a harmadik részt,a futást.Egyáltalán nem pörögtek szépen a lábak,eléggé ólmosnak és fáradtaknak tűntek.Ekkor már biztosan tudtam,hogy ez elég szenvedős lesz.Valahogy most nagyon soknak tűnt 21 kilométer...Tempó csigás,kedv megzuhanva,ízületekben újra előjőve a maratoni fáradalmakkal,ezek voltak a jellemzők.Nagyon lassan fogyott a táv,amit ezúttal 3 egyenlő részre osztottam fel magamban.Mivel nem tudok futva enni,ezért úgy terveztem,hogy 14 kili környékén,tehát az utolsó harmadhoz érve belegyorsgyalogolva megtömöm magam,azzal már kihúzom a végéig.
Minden más megállást vagy sétálást szűműztem gondolataimból.Sugarman-eskedés kizárva :)
Állapotom rohamosan romlott,néha már az is eszembe jutott,hogy mit csinálnék ha fel kellene adnom.Hogyan élném meg a kudarcot.
Amikor hirtelen esni kezdett az addig állandó pulzusom már tudtam,hogy nagy a baj.Elfogytak a tartalékok.Sőt.Már a tartalékok tartalékjai is talán...Ekkor újabb fordulópont következett be kóla formájában.Kísérőm,Pumi életmentő bejelentést közölt,van nálunk igazi,amerikai coca-cola:).Ez a nap legjobb híre lett egy szempillantás alatt:)
Rohamtempóban betöltöttem gyomorba és szinte egy perc alatt megtörtént a csoda.Újra lett remény,újra lett tempó,újra éledt a széthullani látszódó gépezet.Ezen még tovább javított a szilárd kaja elfogyasztása.Innentől már újra élveztem a menetelést,pulzus is visszakúszott korábbi értékre,minden határozottabban jobb lett.Utolértem Zsoltit,aki menetközben persze leelőzött,sőt nemhogy utolértem de kezdtem le is szakítani.Ő is küzdött magával,nagy fájdalmakkal szenvedett főleg térd környékén,de keményen továbbgázolt.Egyre jobban nyúltak a kilik,de szemmel láthatóan fogyott a táv,már nem volt kecmec,közeledtünk a befejezéshez.Elképzelhetetlenül sokára végre feltűnt az utolsó párszáz méter,megindítottam a lábakat,meghúztam a sprintet és átszakítottam a képzelt célszalagot...Nem sokkal később jött Zsolti is,aki óriásit küzdve nem adta fel és lefutotta élete első félmaratonját,hatalmas gratula Neki!
Elcsigázva és könnyezve úgy gondoltam,hogy ez volt életem eddigi leghosszabb 21 kilije nem csak a részidőt tekintve(2 óra 25 perc) és hogy valóban igaza van mindazoknak,akik azt mondják,hogy az Ironman (de a féltáv is) a futásnál kezdődik.
"Depóidőt" nem számolva 7 óra 22 perc lett az összidő.
Sajnos sok idő elment a buziskodásra,a számok közti átállásra,de legközelebb jobban kitaláljuk hogyan legyen,hogyan tudunk szinte rögvest váltani egyik számról a másikra.Mert lesz legközelebb,az ilyen edzések úgy érzem nélkülözhetetlenek.Sajnos az időeredmény nagyon gyilok lett:(,szomorúan vettem tudomásul,hogy még ez a csigatempó is micsoda energiámba került...Nagyon látszódik még,hogy mennyire kezdő vagyok.
Két nagy fordulópont volt,az egyik rögtön az elején az első karcsapása az úszásnak,a másik a kóla betöltése futás közben.Mindkettő meghatározó fontossággal bírt.A maraton is és ez a féltáv is nehezebbre sikerült,mint előre gondoltam,bár ha előtte való nap nem tekerek 3 órát spinningen,valamint ha tudtam volna aludni akkor azért lehet jobban bírtam volna:).
Óriási elismerésem minden Ironman-nek,amit ők már véghezvittek az most már még tisztábban látom,hogy emberfeletti...
Amire ezentúl szükség lesz:
menni menni menni
tapasztalni tapasztalni tapasztalni
tanulni tanulni tanulni
menni menni menni...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mata68 2010.11.15. 19:31:36
Tepó · http://tepo.blog.hu 2010.11.15. 21:46:19
de megállíthatatlannak tűnt az elszántság. Remélem ezentúl jobban be fogja tartani az edzéstervet, és nem fogja túledzeni magát. UGYE PETI???????!!!!
Mert nem minden a mennyiségi edzés!!!
CSAK ÉSSZEL!!!! És NAGYON, de NAGYON kellenek a pihenő, regenerálódó időszakok ahhoz, hogy utána még többet, és még jobb erőben tudjál edzeni.
Egy IRONMAN felkészülés során nem engedheti meg magának az ember, hogy túledzett legyen, mert akkor nem hogy fejlődni nem fog, de még vissza is esik a teljesítmény!
Nagyon örülök, hogy ez is sikerült, de kérlek, hogy innentől, az ez évi sikeres teljesítések után, már ésszel készüljünk az Ironmanre, és a rész célokra!
köszönöm, hogy ilyen elszánt vagy!!
IronSchwarczi · http://schwarczi.blog.hu/ 2010.11.16. 06:37:49
@Tepó:
Engedd meg, hogy gratuláljak a Tanítványodhoz:)!
Vasapu · http://vasapu.blogspot.com/ 2010.11.16. 14:27:18
A bringa montival volt ráadásul, ugye?
Lehet, hogy most vissza kéne venned és egy nagyon lassan, de határozottan emelkedő edzésmunka jönne, hogy 2011-ben egyszer legyél nagyon erős. Augusztus 13.-án.
Persze lehet, hogy nem így kell, majd a Tepó diktál:-)
Mindenesetre a 2 falat az Ironman előtt sikerült áttörnöd. Gratula!
PecsiPeter · http://pecsipeter.blog.hu/ 2010.11.16. 15:34:09
Valóban kissé felpörögtek mostanában a dolgok,de ki kellett használnom a jó időjárást valamint még első évemben teljesíteni akartam ezeket a dolgokat.
(a napokban lesz az évforduló)
Természetesen most egy más időszak kezdődik,eljön az ész ideje:):):)
Tepó is talán megnyugszik majd :) ,mert úgy látom kissé sikerült "felhergelnem" :):):)
persze igaza is van,mint mindig...
ezzel együtt azért nagyon bízom benne,hogy extrém hardcore elvetemült edzéstervet készít majd a következőkre:) ,amit nem tudok majd túledzeni ha akarom sem :):):)
PecsiPeter · http://pecsipeter.blog.hu/ 2010.11.16. 15:43:46
@IronSchwarczi: hát azért messze még az igazi megállíthatatlan terminátor állapot,de dolgozni fogok rajta,hogy minél előbb meglegyen!
@Vasapu: a tekerés montival volt igen,de sajnos esetemben a jó célidő nem ezen múlt.gyilok lettem volna országútival is.
még...
PecsiPeter · http://pecsipeter.blog.hu/ 2010.11.16. 15:46:49
ezek a teljesítések kellettek nekem fejben,hogy higgyek magamban.Innentől már könnyebb lesz ésszel haladnom az Úton.
laciii79 2010.11.16. 19:54:41
Én is azon gondolkodtam, hogy mi indokolta azt, hogy ilyen rövid időn belül vigyél véghez két ilyen nagy tettet... De végül is az eredmények Téged igazolnak. És azt hiszem, értem a motívumokat is mögötte. Lehet, hogy a tested kicsit megzuhant (bár lehet, hogy ez erős szó), viszont lelkileg és pszichésen nagyon megerősödtél.
Most azért fújd ki magad egy kicsit, aztán meg jó alapozást!
Tepó · http://tepo.blog.hu 2010.11.16. 20:57:47
Az edzésterv kemény lesz, és célravezető főleg.
Értettem én, hogy miért csinálod, csak féltem, hogy sok lesz ez hirtelen. Remélem, hogy ezek a sikeres teljesítmények ösztönzőleg hatnak a jövőbeni tervek teljesítéséhez!
Még 269 nap van hátra, ezért most egy kicsit pihenj, töltődj fel, és nemsokára elkezdjük a tervszerű készülést A nagy napra!
Ivan Grasso · http://op-ironman.blog.hu/ 2010.11.16. 22:13:22
Megértem a hozzáállásodat, muszáj volt érezned a feelinget, amit egy igazi triatlon jelent, mielőtt hozzákezdesz a hosszú meneteléshez.
Aztán legközelebb nehogy edzésen akard lenyomni az Ironmant...!
Halgass Tepóra!
Tepó · http://tepo.blog.hu 2010.11.17. 14:16:48
PecsiPeter · http://pecsipeter.blog.hu/ 2010.11.18. 22:11:07
Utolsó kommentek