Terep Százas, 2013

2013.05.16. 19:32

Terep Százas 2013

Verseny előtt nagyon izgultam, tartottam a távtól, még inkább a szintektől, korábban még sosem futottam ennyit.A felkészüléssel nagyjából elégedett voltam, bár az utolsó másfél hónapban több hátráltató tényező is bejátszott, a Nagy Fitnesz hetére minden rendben lett.

Rajt előtt sikerült összebandáznom végre személyesen is pár emberrel, kaptam pár fontos tanácsot, melyeket én amúgy is így gondoltam, de be is tartottam.
Oli: csak nyugiban!
Zserzseli: trail and enjoy!
75-ig nagyon jól ment, szépen futogattam, emelkedőket sétáltam.Élveztem nagyon, csodaszép helyeken vitt az útvonal.A természetben lenni jó.Egy szakaszon Zolival haladtam, kijött megnézni a versenyt és szurkolni a mezőnynek.Ha már ott volt, hát futott is egy kicsit :).
A második Kisrigó után rám esteledett és indult a self sucking...A maradék 27-en magasfokú diszkomfort, hideg, viharos szél, néha ömlő eső, egyedül, éjjel az erdőben fáradtan, "elveszve a hegyen" feeling.Ez már nem terepfutás volt, hanem csak botorkálás.Gyökkettőre lassultam.Ez a szakasz nagyon megreccsentett, már nagyon elegem van idénre a szívásokból.
Küzdöttem, elmeneteltem a célig, nem adtam fel, nem szálltam ki, legyőztem újra önmagam.Fizikailag egyben voltam, izmok, gyomor, minden bírta a kiképzést, semmi gixer, "csak" a fáradás.
A cél előtt pár utcányival elémfutott Évi görlfrend, a végét közösen tettük meg, édes kiss után örömteli csippantás a célban, éves célverseny teljesítve, első 100-as ultra szintén.
Ezek a nagy dolgok...Meg a hajó.Vas úszik a vízen...:)
Összességében hihetetlen szuper verseny volt, varázslatos hegyek és erdőkön át.Ekkora körön, ennyi kilométeren át persze sok esemény, kaland történt menet közben, nagyon fasza volt.A szervezés, pályajelölés is.A pontszemélyzetek kiszolgálása és a futókhoz hozzá állása, szurkolása páratlan.
10 pontot adok a versenynek :)

A dolog keserű szépséghibája, hogy 16 perccel kicsúsztam a szintidőből, szóval hivatalosan nem vagyok teljesítő.Nem kaptam Finisher pólót sem...(fájdalomdíjat igen)
Ez azért szarul érint, bevallom, bár valóban, ezek csak másodlagos dolgok.Az élmény az enyém volt...

Azóta aludtam párat, ülepedett bennem a történet, de még mindig keserű a szám íze.Természetesen elfogadom és megértem, ez terepfutó verseny volt, nem teljesítménytúra, itt keményebbek a feltételek.Jól van ez így.
Erősödnöm kell, ezen leszek a jövőben.Dolgozom a gyengeségeimen, tanulok a hibáimból.A terep ultra nem könnyű műfaj, és hosszú a folyamat, mire korrektül belejön az ember.Én még nagyon az elején járok ennek az útnak, ezt ez a verseny is bizonyította.
Megyek tovább előre.

102.8km, 3562 D+





A bejegyzés trackback címe:

http://pecsipeter.blog.hu/api/trackback/id/tr705303630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.